Forrás: Bankmonitor

Az MNB és a KSH együttműködésében három évente napvilágot lát a „Miből élünk” című kiadvány, amely a hazai háztartások jövedelmi és vagyoni helyzetének felmérése. Cikkünkben a lakásfelmérések egyes eredményeire koncentrálva hoztunk néhány érdekességet a korábbi évek adataiból.

A Magyar Nemzeti Bank és a KSH 2023. szeptemberéig rendelkezésre álló adatok alapján a napokban publikálta a Miből élünk? – a háztartások pénzügyi adatairól szóló kiadványát. A dokumentumban a 2014-es, a 2017-es és a 2020-as vagyonfelmérés részletes adatai együttesen, illetve más adatgyűjtésekből és statisztikákból származó adatok jelentek meg.

A Bankmonitor ezúttal néhány ingatlanhoz kapcsolódó érdekességet gyűjtött össze az elmúlt évek adatai alapján: Hogyan változott a háztartások tulajdonában lévő ingatlanok száma? Mekkora lakásban laknak a magyarok? Hogyan alakult a lakóingatlanok értéke? Nézzük!

A hazai háztartások közel 90 százaléka rendelkezik valamilyen ingatlannal

A magyar háztartások 87-88 százaléka rendelkezik valamilyen ingatlannal, 86-87 százalékuk birtokol kifejezetten lakhatási célú ingatlant (lakást, házat vagy nyaralót).

A felmért ingatlanok száma 2014 és 2020 között folyamatosan csökkent, ahogy a kutatásban megfigyelt háztartások száma is fogyatkozott a felmérések során. A magyar lakásállomány 2014 végén 4,415 millió, 2017 végén 4,440 millió, míg 2020 végén 4,501 millió darab lehetett a továbbvezetett népszámlálási adatok alapján, a lakott lakások és nyaralók összesített száma ettől lényegesen elmarad.

Miben élünk?

2014-ben 78 m2, 2017-ben 80 m2, 2020-ban pedig már 84 m2 volt a lakott ingatlanok átlagos alapterülete, úgy tűnik a magyarok egyre nagyobb otthonban érzik jól magukat. A vizsgált évek alatt a méret szerinti megoszlásban természetszerűleg ugyanez a tendencia figyelhető meg, a kisebb méretű lakások aránya csökkent, a nagyobbak aránya emelkedett a teljes lakásállományon belül.

Az átlagos lakásméret a fővárosban bizonyult a legkisebbnek, a községekben a legnagyobbnak, de egyébként minden kategóriában nőttek az értékek 2014 és 2020 között, a legnagyobb változás Budapesten, a megyei jogú városokban és egyéb városokban figyelhető meg.

A lakosságot érintő vagyonfelmérés szerint a tulajdonosok által lakott lakások aránya 84 és 86 százalék között, a bérlők által lakott lakások aránya 10 százalék körül alakult a 2014 és 2020 közötti időszakban. Nem meglepő módon a legtöbb bérlők által lakott lakás a fővárosban volt, arányuk meghaladta a 17 százalékot.

Mennyit ér az otthonunk?

A háztartások saját tulajdonú ingatlanjaik értékéről nyilatkoztak a Miből élünk? vagyonfelmérésben. A lakott lakások értékére vonatkozóan is készült becslés az elemzésben, mely szerint a 2014-ben mért 11,5 milliós átlagos értékhez képest 2020 végére több, mint duplájára nőtt az otthonok átlagos értéke (23,3 millió forint). Ez összhangban van a KSH által publikált lakáspiaci árindex szerinti növekedéssel.

A területi adatokban azonban nagy különbségek láthatók. Nem meglepően a legmagasabb átlagárak Budapesten, míg az utóbbi időszakban a legalacsonyabbak Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben vannak. A lakások piaci értéke a lakásméret és a település nagyságának növekedésével párhuzamosan nő.

Mennyi ideig lakunk ugyanazon ingatlanban?

A Miből élünk? felmérés rámutat, hogy a tulajdonos háztartások átlagosan több, mint 24 éve költöztek be az ingatlanukba, a bérlők viszont átlagosan csak bő 7 éve laktak a felmérés idején használt lakásban. Az átlagéletkort és a saját tulajdonú lakásban eltöltött évek számának átlagát tekintve az látszik, hogy 30-40 éves kor felett nem jellemző az új otthonba költözés.

A mobilitás viszont a település nagyságának növekedésével egyenes arányban növekszik, a fővárosban tartózkodunk átlagosan a legrövidebb, míg a községekben a leghosszabb ideig egy adott lakásban vagy házban.

Ingatlan, mint fedezet

2020 végén a háztartások 16,6 százalékának volt olyan kölcsöne, melynek fedezete a háztartás valamelyik ingatlana volt, a hitelek átlagos értéke kicsivel több, mint 8 millió forint. 2017 és 2014 végén a jelzáloghitellel rendelkező háztartások aránya 17,5, illetve 20,1 százalék körül alakult, míg a kölcsönök átlagos értéke 6,2 millió forint, illetve 5,9 millió forint volt.

A fiatal háztartások tekintetében az ingatlanok 26-27 százaléka szolgált fedezetül jelzáloghitelhez 2020 végén, az idősebb korcsoportokban összességében ugyanakkor az adós háztartások és a jelzálogjoggal terhelt ingatlanok aránya fokozatosan csökken.

Ingatlanfedezet szükségessége nélkülözhetetlen lakáshitel és szabad felhasználású jelzáloghitel igénylésénél is. Az elmúlt néhány hónapban a lakáshitelek költsége érdemben csökkent. Nézd meg, hogy melyek most a legkedvezőbb lakáshitel, a Bankmonitor hitelkalkulátorával!

Forrás: Bankmonitor

Kinek a pap, kinek a papné. Ezt a régi szólást talán mindenki ismeri. A családtámogatások vonatkozásában ugyanakkor a döntésnek egyáltalán nem ízlésbeli, mint inkább racionális, anyagi szempontjai vannak. Cikkünkben összefoglaljuk, hogy mit mindent kell figyelembe vennie a családnak, ha a számára leginkább kedvező támogatott lakáshitelt szeretné igényelni.

Szögezzük le, hogy a CSOK Hitel vagy CSOK Plusz dilemma csak azok számára releváns, akik preferált kistelepülésen szeretnének lakáscélt megvalósítani, ugyanis míg a CSOK Plusz mindenhol rendelkezésre áll, a CSOK Hitel csak az ötezernél kevesebb lakosú magyar településeken.

A korábbi (városi) CSOK az előző év végével kivezetésre került, a kistelepüléseken továbbra is elérhető a vissza nem térítendő támogatás (a Falusi CSOK) is. Aki tehát a Falusi CSOK kapcsán meghatározott településen szeretne valamilyen ingatlancélt megvalósítani, és kamattámogatott hitelt is venne fel hozzá, az választhat, hogy a klasszikus CSOK hitelt vagy az új CSOK Pluszt igényli. A két kölcsön egyszerre ugyanis nem igényelhető.

Falusi CSOK – a CSOK hitel előszobája

A Falusi CSOK-ot 2024-től még inkább megéri kihasználni, a vissza nem térítendő támogatás összege 0,5 – 5 millió forinttal emelkedett, a kedvezmény pedig már új ház vásárlására és építésére is kihasználható.

A támogatás azok számára elérhető, aki a preferált települések valamelyikén:

• bővítené és/vagy korszerűsítené meglévő otthonát
• új építésű házat szeretne vásárolni, vagy építkezne (csak egylakásos lakóépület jöhet szóba)
• használt ingatlant vásárolna és ezzel egyidejűleg korszerűsítené és/vagy bővítené azt.

A vissza nem térítendő támogatás összege 2024-től az alábbiak szerint módosult.

Meglévő lakás korszerűsítése és/vagy bővítése esetén:

• egy gyermek esetén 600 ezer forint
• két gyermek esetén 2 millió forint
• három vagy több gyermek esetén 7,5 millió forint.

Új egylakásos lakóépület vásárlására, építésére, illetve használt lakás vásárlásával egyidejű korszerűsítésre és/vagy bővítésre:

• egy gyermek esetén 1 millió forint
• két gyermek esetén 4 millió forint
• három vagy több gyermek esetén 15 millió forint.

Kinek érdemes a CSOK Hitelt igényelni?

A CSOK Hitel 2016-óta elérhető a magyar családok számára, a kamattámogatott hitel eredeti, azóta többször átalakult formájában nagyjából egy évvel azután került a piacra, hogy megjelent a Családi Otthonteremtési Kedvezmény intézménye.

2023 végéig a nagyobb településeken a CSOK támogatás mellé is igényelhető volt a kedvezményes, maximum 3 százalékos kamatozású lakáshitel, de 2024. január elseje óta ez a támogatott kölcsön már kizárólag a Falusi CSOK-kal együtt érhető el, vagyis csak a meghatározott kistelepüléseken vehető igénybe.

A CSOK Hitel maximális összege függ a Falusi CSOK támogatással érintett gyermekek számától:

• egy gyermek esetén nem igényelhető
• két gyermek esetén 10 millió forint
• három gyermek esetén 15 millió forint érhető el.

A CSOK Hitelt a CSOK Plusszal ellentétben nem csak házasok igényelhetik, és nem csak azok, akik gyermeket vállalnak. Így a klasszikus/normál CSOK Hitel azok számára is elérhető megoldás, akik nem terveznek már gyermeket vállalni, akik nem házasok, csak élettársak, vagy éppen egyedülálló szülők.

A kamattámogatott lakáshitel igénylésének tehát feltétele, hogy legalább két gyermek után kihasználjuk a Falusi CSOK-ot, emellett a bank hitelbírálat szabályainak is meg tudjunk felelni. Az eltérő banki gyakorlat miatt érdemes egy független szakértő segítségét kérni, hogy hol érdemes egyáltalán elindítani a folyamatot.

A Bankmonitor CSOK Hitel kalkulátora alapján jelenleg a legkedvezőbb banki ajánlat (10 millió forint kamattámogatott hitelre, 20 évre, havi nettó 300 ezer forint jövedelemmel) 3%-os kamattal, 3,15% THM-mel és havi 55 507 forintos törlesztőrészlettel érhető el.

Kinek éri meg jobban a CSOK Plusz?

Az új CSOK+ 2024. január 1-el indult el, a támogatott lakáshitel szintén legfeljebb 3 százalékos kamattal érhető el. A kedvezmény használt és új ingatlan vásárlására, építésre, meglévő ingatlan bővítésére, valamint használt lakás vagy ház vásárlásával egy időben kezdeményezett bővítésre használható.

A CSOK Plusz maximális összege:

• egy gyermek esetén 15 millió forint
• két gyermek esetén 30 millió forint
• három vagy több gyermek esetén 50 millió forint.

A CSOK+ tehát az elérhető hitelösszeg tekintetében messze kedvezőbb megoldás lehet a CSOK Hitelhez képest, az új kamattámogatott lakáskölcsönhöz ráadásul komoly kedvezmények is kapcsolódhatnak:

• a futamidő első évében csak kamatot kell fizetni, a tőketörlesztést a második évtől kezdik meg az igénylők,
• a futamidő alatt született első gyermeknél kérhető a törlesztési kötelezettség egy éves szüneteltetése,
• a futamidő alatt született második babától 10-10 millió forintot elengednek a fennálló tartozásból minden egyes gyermek érkezésével.

A CSOK Plusz további előnye, hogy nem csak kistelepüléseken lehet kihasználni, a támogatott hitel elérhető bármely hazai településen, így a Budapesten, vagy akár a Falusi CSOK-os településeken is.

Ezen túl, míg a Falusi CSOK-kal (és a CSOK Hitellel) új ingatlancél – vásárlás vagy építés – esetén csak egylakásos lakóépület fogadható el, a CSOK Plusznál nincs ilyen megkötés.

A CSOK Plusz viszont nem igényelhető, ha az igénylők nem házasok, vagy nem terveznek gyermeket vállalni, illetve, ha a feleség elmúlt 40 éves. Ezen esetekben csak a kistelepüléseken elérhető CSOK Hitelt használhatják ki. (Az életkori megkötésnél van egy kiskapu: 2025 év végéig még akkor is lehet igénylő a házaspár, ha a feleség már betöltötte a 41. életévét, de csak abban az esetben, ha már úton a baba és elérte a 12 hetes magzati kort.)

Forrás: Bankmonitor

Elveszíteni egy bankkártyát rosszabb annál, mintha a pénztárcád tűnne el. Hiszen míg a tárcádban rendszerint a pénzed csak kis részét tartod, a számládon nagyobb összeg kerülhet illetéktelen kezekbe. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy minél hamarabb tiltsd le a kártyádat akkor, ha elveszne vagy ellopnák. Mutatjuk, milyen lehetőségeid vannak erre az egyes bankoknál.

Elveszett, esetleg ellopták a bankkártyádat? Az első lépés ebben az esetben az, hogy megbizonyosodsz arról, nem egy eldugott kabátzsebben, egy elfeledett táskában vagy fiókban lapul a plasztiklap, hanem valóban elveszett. Ennek azért van jelentősége, mert ha a letiltást követően mégis megtalálod a kártyád, akkor már késő, nem fogod tudni használni. Ez nem csak azért bosszantó, mert az új lap kiállítása plusz költséget jelent, hanem azért is, mert a legtöbb esetben egy időre bankkártya nélkül maradhatsz.

Amíg keresed a kártyád, addig is megtehetsz néhány óvintézkedést. Például felfüggesztheted, zárolhatod a kártyád, vagy lenullázhatod a készpénzfelvételi és a vásárlási limiteket, így addig sem érhet kár, amíg eldöntöd, mit lépj. Ezt legegyszerűbben a net- vagy mobilbankon keresztül teheted meg, ráadásul így azonnal élesedik is a dolog.

Azért is érdemes mindenképpen gyorsan letiltani vagy korlátozni a bankkártyát szükség esetén, mert a letiltást megelőzően keletkező kárból 15 000 Ft önerőt kell fizetnie a kártyatulajdonosnak, míg az ezt követően történt károkért teljes egészében a bank vállal felelőséget. A bank abban az esetben térít csak, ha nem bizonyosodik be, hogy a kártyatulajdonos súlyos gondatlansága miatt történt a visszaélés. Ilyen lehet például az, ha valaki a kártyája mellett tartja annak PIN kódját, esetleg egy adathalász csapdájába besétálva önmaga adta meg a kártyájához tartozó összes adatot, ne adj isten még a tranzakció megerősítését szolgáló azonosítókat.

Bankkártya letiltás az egyes pénzintézeteknél

OTP Bank

• telefon: +36 (1) 3 666 000
• bármelyik bankfiókban nyitvatartási időn belül
• mobil- és netbank

MBH Bank

• telefon: 06-40/100-100 vagy 06-1/212-0202
• a számlavezető bankfiókban nyitvatartási időn belül
• mobil- és netbank

K&H Bank

• telefon: +36 80 414 243
• K&H mobilbankban a bankkártyák között az tiltás, majd a pótlás gombra kattintva
• K&H e-bankban a kártyák, számlák menüpontban a tiltás majd a pótlás gombra kattintva
• bármelyik bankfiókban nyitvatartási időn belül

Gránit Bank

• telefon: +36 1 510 0527
• videóBank szolgáltatáson keresztül
• bármelyik bankfiókban nyitvatartási időn belül

UniCredit Bank

• telefon: +36 1/20/30/70 325 3200
• bármelyik bankfiókban nyitvatartási időn belül

CIB Bank

• telefon: +36 1 4242 242 telefonszámon a 9-es „bankkártya tiltás” menüpontban
• bármelyik bankfiókban nyitvatartási időn belül

Magnet Bank

• telefon: +36 1 766 4544
• MagNet NetBankon vagy MobilBankon keresztül
• bármelyik bankfiókban nyitvatartási időn belül

Raiffeisen Bank

• telefon: +36 80 488 588
• bármelyik bankfiókban nyitvatartási időn belül

Cetelem Bank

• telefon: +36 1 458 6070

Erste Bank

• telefon: +36 1 298 0222 vagy +36 1 302 5885

Forrás: Bankmonitor

A bankszámla költségek nem tűnnek óriásinak, de azért éves szinten mégis akár több tízezer forintot is kifizetünk erre. Pedig nem kell prémium ügyfélnek lennünk magas jövedelemmel ahhoz, hogy teljesen ingyenes legyen a számlacsomagunk. Sőt akár több bank díjmentes ajánlata közül is választhatunk.

A bankszámla költségek elsőre nem tűnnek óriásinak, ettől függetlenül egy átlagos magyar éves szinten 35 ezer forintot fizet a bankszámlája után, ami a teljes hazai bankszámlaállományra vetítve durván 330 milliárd forint kiadást jelent.

Mindennek fényében meglepő lehet, hogy már átlagos jövedelemmel is találhatunk teljesen ingyenes számlát. Olyan csomagot, ahol

• a számlavezetés mellett
• a készpénzfelvételért,
• az utalásért,
• a bankkártyáért és
• az értesítésekért

sem kell fizetni. Sőt egy átlagos magyar több ilyen számlacsomag közül is választhat.

Milyen ingyenes bankszámla érhető el átlagbérrel?

Elsőre meglepő lehet, de a számlaköltségek szempontjából meghatározó a fizetésünk nagysága, ez határozza meg ugyanis, hogy mekkora jóváírást tudunk vállalni havonta. Márpedig magasabb jóváírás mellett jellemzően több kedvezményt, azaz összességében egy olcsóbb számlacsomagot tudunk megszerezni.

De nézzük, mit érhet el egy átlagos jövedelemmel rendelkező magyar? A KSH adatai alapján augusztusban a bruttó átlagbér 573 132 forint volt. Ez a HR portál kalkulátora alapján havi nettó 381 133 forintnak felel meg. Ekkora jövedelemmel már lehet teljesen ingyenes számlánk, sőt akár három bank ajánlata közül is választhatunk:

• Az UniCredit Bank Partner Aktív Zéró teljes ingyenességéhez a bank havi 75 ezer forint jóváírást vár el.
• A CIB ECO Bankszámla esetében a minimálbérnek megfelelő jóváírásra van szükség (ez jelenleg 154 280 forint) a díjmentességhez.
• Az Erste Privilégium 2.0 Partner számlájánál havi 225 ezer forint jövedelemből származó jóváírás szükség az ingyenességhez.

Ezen csomagokhoz kapcsolódó jóváírás tehát teljesíthető az átlagbérből. Felmerülhet ugyanakkor, hogy az átlagbér mennyire tükrözi egy átlagos magyar bevételét. Ez jogos észrevétel, érdemes lehet inkább a mediánbérrel számolni. (A mediánbér az a jövedelemszint, aminél a magyarok fele többet, míg a fele kevesebbet keres.) A bruttó mediánbér a nyár utolsó hónapjában 465 625 forint volt, ez nettó 309 640 forintnak felel meg. Eszerint a mediánfizetéssel megegyező havi jóváírás mellett a fent említett három csomag továbbra is teljesen ingyenes maradhat.

A jó döntés mellett a bankolási szokások is nagyon fontosak

 Nem mindegy melyik banknál nyitunk bankszámlát

Természetesen nem minden banknál lehet teljesen ingyenes számlánk. Vagy legalábbis teljesen más dolgokat kell teljesítenünk – például havi jóváírást – az ingyenességért cserébe. Különböző ugyanakkor az is, hogy mit kapunk ténylegesen ingyen az adott pénzintézettől, számlacsomagtól.

1. Van, ahol a jogszabályi díjmentességen felül – akár több alkalommal, nagyobb összegben – juthatunk ingyenesen készpénzhez.
2. Van, ahol csak a mobilapplikáción keresztül megadott megbízások ingyenesek, míg máshol a netbanki megbízások is díjmentesek.
3. Az egyes számlacsomagoknál más-más bankkártya jár díjmentesen az ingyenes számlához.
4. Az sem mindegy, hogy milyen értesítések díjmentesek: van ahol az SMS is díjmentes, de akad olyan bank, ahol „csak” a push üzenetért nem kell fizetnünk.
5. Az sem mindegy, hogy meddig biztosítja a bank az ingyenességet.

Nagyon fontos a jó döntés, az éves számlaköltségünk 0 forint és 30 ezer forint között mozoghat. (Akkor is, ha csak a jogszabályi ingyenes készpénzfelvételt használjuk ki, megbízásainkat pedig elektronikus úton adjuk meg.)

Nem mindegy hogyan használjuk a számlát

A megfelelő számla felkutatása mellett nagyon fontos lehet felülvizsgálni a pénzügyi szokásainkat is. Mennyi készpénzt használunk? Hány részletben vesszük fel a szükséges összeget? Hogyan tudjuk lecsökkenteni a készpénzhasználatot?

Használjuk a bank netbankját, mobilapplikációját: egy személyesen, bankfiókban megadott megbízás mindig drágább annál, mintha mindezt otthonról, az ügyintéző igénybevétele nélkül intéztük volna.

Az értesítéseket kérjük push üzenetben: az SMS értesítés jellemzően drágább a mobilalkalmazásba érkező push üzeneteknél. Ehhez azonban szükséges egy megfelelő mobilkészülék és mobilnet.

Forrás: Bankmonitor

A 2023-ban elinduló új lakástakarékpénztárak bizonyos szempontokból előnyösebbnek is tekinthetők a korábban elérhető, régi típusú lakástakarékoknál. Különösen igaz ez abban az esetben, ha valaki többet szeretne félretenni havi 50 ezer forintnál, vagy ha nem biztos abban, hogy mikor lesz szüksége a pénzre. Most bemutatjuk, milyen hasznos tulajdonságait érdemes megismerni az új LTP-nek!

Mik a fő különbségek az új és a régi LTP-k között?

Állami támogatás nélkül is akár 30%-os jóváírás

A régi lakástakarékok legfőbb előnyének a 30%-os állami támogatást tekinthettük. A havi befizetések maximuma 20 ezer forint volt, így a lakáscélra előtakarékoskodók legfeljebb évi 72 ezer forint állami támogatásban részesülhettek. Az állami támogatás 2018-as kivezetésével az LTP hosszú időre elveszítette vonzerejét, mígnem 2023-ban ismét megjelentek a piacon az akár 30%-os jóváírással kecsegtető ajánlatok.

A fő különbség a régi és az új konstrukciók között, hogy idén már nem állami támogatásból, hanem a szolgáltatók „zsebéből” származik a kamatbónusz / prémium.

Nagyot nőtt a maximális havi megtakarítási összeg

Ha összesítve nézzük a magyar lakáspiacot, azt mondhatjuk, hogy 2010-hez képest gyakorlatilag megháromszorozódtak az ingatlanárak, de hasonló vagy akár még drasztikusabb emelkedést látunk az építőipari árak terén is. Ilyen körülmények között nyilvánvaló, hogy az ingatlanvásárláshoz szükséges önerőnek vagy egy lakásfelújítás költségének az előteremtése már lényegesen nagyobb tőkét igényel, mint 6-8 évvel ezelőtt.

Ebből a szempontból jó hír, hogy számottevően emelkedtek a lakástakarékok havi megtakarítási limitjei. A korábbi 20 ezer forintos maximumhoz képest ma már 50 ezer forintos betétfizetés vállalása is lehetséges. Természetesen az elérhető jóváírás mértéke is követte ezeket a változásokat: egy 8 év futamidejű, havi 50 ezer forintos LTP-vel jelenleg 1,44 millió forint kamatbónusz is kapható, míg korábban a legmagasabb befizetéssel ugyanennyi idő alatt legfeljebb 576 ezer forint nyereséget lehetett elérni.

Egy személynek több LTP-je is lehet

Az államilag támogatott lakástakarékokra vonatkozóan szigorú megkötés volt, hogy egy magánszemélynek csak egy szerződése lehetett, azaz tiltott volt az állami támogatás „halmozása”. Ha valaki mégis többet szeretett volna befektetni havi 20 ezer forintnál, akkor találnia kellett olyan közeli hozzátartozókat, akiknek a nevén még nem volt LTP.

2023-ban ezen a téren is kedvező változás történt: már nincs korlátozva, hogy egy személy hány LTP-t köthet. Ennek köszönhetően tehát az is lehetséges, hogy bevonható közeli hozzátartozók hiányában is legyen valakinek párhuzamosan több lakástakarékpénztára. Ennek például akkor van jelentősége, ha szeretné túllépni a havi 50 ezer forintos limitet, vagy valamilyen más okból két kisebb összegű LTP-t indítana el.

Hogyan használható még rugalmasabban az LTP?

Érdemes még szót ejtenünk két további taktikáról, amelyek révén az új lakástakarékok előnyhöz juttathatják a megtakarítókat.

Egyrészt: az LTP-k csak abban az esetben jogosítanak jóváírásra, ha a számlanyitás és a pénz felhasználása között legalább 4 év eltelt. A rövidebb futamidejű (4 éves) konstrukciók idő előtti feltörése tehát mindenképpen a kamatbónusz elvesztésével jár. Ha viszont valaki 8 évre szerződik, majd 8 évnél korábban (de 4 évnél később) felvenné a megtakarítását, akkor is zsebre teheti a 4 év után járó kamatbónuszt! Ez akkor jöhet jól, ha még nem pontosan látható, hogy mikor lesz időszerű a lakáscélú felhasználás. Ilyen élethelyzetben érdemes lehet hosszabb időtartamú szerződést kötni: ezzel bebiztosítható a 4 év után járó jóváírás, de közben megmarad annak a lehetősége is, hogy 8 évig fusson a megtakarítás.

Másrészt: egy szerződés feltörése értelemszerűen csak az adott szerződés kamatbónuszát érinti, míg a megtakarító további lakástakarékpénztárai zavartalanul működhetnek tovább. Emiatt azt is érdemes lehet megfontolni, hogy a félretenni kívánt összeget kettő vagy több különböző szerződés között osszuk szét. Ha például egy havi 40 ezer forintos LTP helyett kettő 20 ezrest indítunk el, majd hirtelen szükség lesz a pénz egy részére, akkor elég csak az egyiket feltörni, így csak a potenciális kamatbónusz felét veszítjük el.

Fontos, hogy a különböző lakástakarékok között eltérések lehetnek. Például van, ahol bizonyos feltételek teljesítése esetén elengedik a számlanyitási díjat, amely akár 100 ezer forintot meghaladó összeg is lehetne, míg máshol nincs lehetőség ilyen kedvezmény elérésére. Éppen ezért döntéshozatal előtt érdemes körültekintően tájékozódni a pontos kondíciókról.

Forrás: Bankmonitor

A legfrissebb béradatok alapján egy magyar dolgozó évente átlagosan 1 millió forint személyi jövedelemadót fizet be a költségvetésbe. Jó hír, hogy ez a pénz nem veszett el örökre: bizonyos öngondoskodási formák segítségével jelentős részét vissza lehet szerezni az államtól.

Magyarországon régóta működő gyakorlat, hogy egyes megtakarításokra állami támogatás (személyi jövedelemadó-visszatérítés) igényelhető. A támogatott megtakarítások között egészségügyi, kis- és nagy gyermekkel kapcsolatos, illetve nyugdíjcélú konstrukciókkal is találkozhatunk. Most bemutatjuk, mit kell tennünk azért, hogy még idén kihasználhassuk ezeket a lehetőségeket.

Mennyi SZJA-t fizetünk be fejenként?

A 2023. augusztusi bérstatisztikákból kiolvasható, hogy egy átlagos (havi nettó 370 ezer forint) keresetű magyar munkavállalót havonta kb. 83 ezer forint személyi jövedelemadó terhel. Ezt 12 hónapra átszámítva megkapjuk, hogy egy év alatt kereken 1 millió forintra tehető az a pénzösszeg, amelyet az állam SZJA formájában elvon az átlagkeresetből.

Milyen öngondoskodási formákat támogat az állam?

A befizetett személyi jövedelemadó visszatérítésére abban az esetben nyílik jogosultság, ha valaki rendelkezik olyan öngondoskodási szerződéssel, melynek keretein belül támogatott megtakarítási célokra gyűjt pénzt. A mostani szabályozás szerint az alábbi megtakarítások biztosítanak lehetőséget az SZJA-visszatérítésre:

• egészségpénztár,
• önkéntes nyugdíjpénztár,
• nyugdíjbiztosítás,
• nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ).

Közös tulajdonságuk, hogy a megszerezhető adóvisszatérítés mértéke az éves befizetések 20 százaléka, de ennek felső határa eltérő: a pénztári termékek esetében együttesen évi 150 ezer forint, a nyugdíjbiztosításnál 130 ezer forint, míg a NYESZ-re vonatkozóan évi 100 ezer forint. Arra a kitételre is figyelni kell, hogy az egy évben különböző jogcímeken visszakapott SZJA mindösszesen legfeljebb 280 ezer forint lehet.

A megszerzett állami támogatás a megtakarítási számlára érkezik, ezt követően a meghatározott célokra lehet fordítani: egészségpénztári számláról többek között gyógyászati segédeszközök, magánorvosi kezelések és kisgyermekekkel kapcsolatos kiadások finanszírozhatók, míg a nyugdíj-előtakarékossági formák célja az időskori jövedelem kiegészítése.

Mennyi adóvisszatérítést kapnak a megtakarítók?

A Magyar Nemzeti Bank statisztikáiból tudjuk, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári tagok közül az aktív megtakarítók havonta átlagosan kb. 23 ezer forintot fizetnek be a számlájukra. Ez egy év alatt több mint 275 ezer forintnyi befizetést eredményez, melynek 20 százalékát, azaz átlagosan 55 ezer forintot visszakaphatnak az adójukból következő évben. A nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfelek a Bankmonitor becslése szerint havonta átlagosan 21 ezer forintot tesznek félre – ez évente 50 ezer forint SZJA-visszatérítést tesz lehetővé.

A kapott állami támogatás hosszú távon jelentős nyereséget eredményezhet: például egy 30 éves korban elindított, havi 30 ezer forintos nyugdíjmegtakarítás esetében mai értéken 4,3 millió forinttal növeli a lejárati egyenleget.

Év végéig van lehetőség visszaszerezni az SZJA-t!

Az év végével együtt egy nagyon fontos határidő is közeledik, ugyanis a megszerezhető állami támogatás mértéke attól függ, hogy egy adott naptári évben mennyi pénz érkezett be a megtakarítási számlára.

1. Rendelkezni kell elegendő befizetett személyi jövedelemadóval, hiszen azt lehet majd visszakapni.
2. Kulcsfontosságú mihamarabb elindítani a megtakarítást: ebben segíthetnek a Bankmonitor tanácsadói.
3. Még idén el kell helyezni a megtakarítási számlán a kívánt összeget – ennek 20 százaléka lesz a kapott adóvisszatérítés.
4. Jövő tavasszal az adóbevallásban jelezni kell az adóvisszatérítés igényét: ez alapján a NAV elutalja a számlára a támogatást.

Forrás: Bankmonitor

Sokak örömére 2023-ban ismét felpezsdült a lakástakarékok piaca, ma már több szolgáltató is kínál 30%-os jóváírással kecsegtető befektetést. Most megnéztük, hogy a piaci körülmények meddig teszik lehetővé ezeket a nagylelkű ajánlatokat, és kell-e sietniük azoknak, akik szeretnének egy jó LTP-t.

Hatalmas népszerűségnek örvendenek a 2023-ban újraindult lakástakarékpénztárak. A két szolgáltató által idén ismét piacra dobott pénzügyi termék már az első néhány hónap alatt sok ezer új megtakarítót tudott megszólítani, ami az LTP korábbról származó ismertségének és közkedveltségének is köszönhető. Ugyanakkor a megtakarítások jövedelmezősége a jelek szerint belátható időn belül rosszabbodhat.

Hogyan működnek a mostani lakástakarékok?

A lakástakarékpénztár – amint neve is mutatja – lakáscélú előtakarékosságra nyújt lehetőséget. Fő előnyét 2018-ig az adta, hogy állami támogatás is kapcsolódott hozzá, de ezt a támogatást már 5 évvel ezelőtt kivezették. A hirtelen versenyképtelenné váló megtakarítás sokat veszített a vonzerejéből, idén azonban két szolgáltató, az OTP és az Erste is az üzletág újraindítása mellett döntött. Így a Fundamentával együtt ma már három helyen is köthető lakástakarékpénztár.

A jelenleg elérhető megtakarítások annyiban hasonlítanak a korábban létező, államilag támogatott konstrukciókhoz, hogy az éves befizetések után akár 30%-os  jóváírásra (kamatbónuszra vagy prémiumra) is szert lehet tenni általuk. Természetesen már nem az állam biztosítja a támogatást, hanem a szolgáltatók „saját zsebükből” fizetik az ügyfelek nyereségét eredményező összegeket.

Mekkora hozamot lehet elérni a lakástakarékokkal?

A lakástakarékok hozamait az egységesített betéti kamatláb mutatóval (EBKM) mérhetjük. Ez az érték százalékosan megmutatja, hogy a megtakarítás teljes időszaka alatt mekkora éves nyereséget termelnek az elhelyezett összegek. Például egy 5%-os EBKM azt jelenti, hogy a megtakarítási időszak végén éppen annyi pénzt vehetünk majd fel, amennyit egy olyan képzeletbeli befektetésből kapnánk, amely minden befizetésre a lejáratig 5%-os éves kamatot fizetne. Az EBKM nagy előnye, hogy képes kezelni az eltérő kamatozási struktúrákat is, ezért a kapott eredmények teljesen összehasonlíthatók.

Látható, hogy 8 éves időtávú, havi 50 ezer forintos megtakarítás esetére a mostani legkedvezőbb ajánlatot az Erste akciós konstrukciója kínálja. Az  éves befizetések után 30%-os jóváírásnak (és némi betéti kamatnak) köszönhetően a 4,8 millió forintnyi összes saját befizetéshez további 1,465 millió forint nyereség adódik, így a teljes futamidő alatt elérhető évesített hozam (EBKM) 6,14 százalék.

Miért idén indultak újra a lakástakarékok?

Az utóbbi 1,5-2 évben mind a befektetések, mind a hitelek piacán rendkívüli folyamatoknak lehettünk tanúi. Az infláció feltörésével összefüggésben meglehetősen rövid idő alatt a kamat- és hozamszintek is komoly emelkedést produkáltak. Például az 5 éves magyar állampapírpiaci hozamszint a 2021. eleji 1,4%-os szintjéről bő másfél év alatt 12% fölé növekedett. Igaz, hogy azóta számottevő mérséklődés következett be, és ma már 8% alatti értéket vesz fel a mutató.

Ilyen körülmények között érthető, hogy miért idén indultak útjukra az akár évi 5-6 százalékos nyereséget biztosító lakástakarékok. A hozamszintek felfutása lehetővé tette, hogy 4-8 éves időtávon a szolgáltatók megengedhessenek maguknak egy ilyen ajánlatot, hiszen egy bank adott időtávra a fentivel nagyon erősen korreláló hozamért képes kihelyezni a bevont forrásokat.

Meddig lesznek elérhetők ezek az ajánlatok?

Természetes, hogy a szolgáltatók könnyedén ígérhetnek az aktuális hozamszintnél némileg alacsonyabb jövedelmezőséget a betéteseik számára. Ugyanakkor a jövőben várhatóan folytatódni fog az infláció lassulása, és ezzel együtt a kamat- és hozamszintek mérséklődése is. Ha pedig egyre lejjebb kúszik a bankok által elérhető hozam, az nagymértékben bekorlátozza az általuk kínált betéti kamatokat is.

Éppen ezért arra kell számítanunk, hogy a lakástakarékok piacán jelenleg látott, akár 6%-os nyereség nem lesz örökké elérhető. A Bankmonitor várakozásai szerint legkésőbb 2024. második félévében (azaz szűk egy éven belül) rosszabbodni fog a lakástakarékok jövedelmezősége. Ha tehát valaki szeretné bebiztosítani a korábban bemutatott, aktuálisan kínálkozó hozamokat, akkor nem érdemes sokáig halogatnia a döntéshozatalt. A következő néhány hónapban még nyitva állnak a fenti lehetőségek, de valószínűsíthető, hogy egy év múlva már semelyik szolgáltatónál nem lesz kapható 6%-os ajánlat.

Forrás: Bankmonitor

Az időskori anyagi biztonság megalapozásához kulcsfontosságú egy céltudatosan megtervezett nyugdíjmegtakarítási stratégia. Sokan vállalják a havi 30 ezer forintos befizetést, ezért most kiszámoltuk, mai értéken mennyi pénzre számíthatnak ők nyugdíjba vonulás után.

A nyugdíjra megtakarítók körében gyakori, hogy egy kerek számot jelölnek meg havi befizetés gyanánt: például egyre elterjedtebb a havi 30 ezer forintos befizetés is. Most kiszámoltuk, várhatóan mekkora nyugdíjkiegészítésre lesz elegendő, ha adott életkorban elkezdünk rendszeresen félretenni ennyi pénzt a saját nyugdíjunkra.

Az átlagbér 8 százalékát kell félretenni ehhez

2023. augusztusában kedvezmények nélkül számítva havi nettó 369 700 forint volt a magyar átlagkereset, de ha a kedvezményeket is figyelembe vesszük, akkor már 383 500 forint adódik. Előbbi esetben egy havi 30 ezer forintos nyugdíjcélú megtakarítás kb. 8,1%-os részt hasít ki a teljes jövedelemből, míg utóbbi viszonylatában 7,8% körüli megtakarítási rátáról beszélhetünk.

Tényleg félretesznek ennyit a nyugdíjra megtakarítók?

Az országos adatokat szemlélve a legtöbb esetben azt látjuk, hogy a havi 30 ezer forintos megtakarítási cél teljesülésére még kicsit várni kell. A legfrissebb önkéntes nyugdíjpénztári statisztikák szerint 2023. első félévében havonta átlagosan 12 ezer forint díjfizetés érkezett a tagok számláira. A befizetések megoszlása azonban nem egyenletes: a tagok kb. fele valójában nem is takarékoskodik, a rendszeres megtakarítók viszont átlagosan 23 ezer forintot tesznek félre. Hasonló számokat látunk a nyugdíjbiztosításoknál is: tavaly ebben a szegmensben átlagosan havi 21 ezer forintot fizettek be a számlájukra a megtakarítók.

Mennyi megtakarításod halmozódhat fel az évek során?

Egy hosszú távú megtakarítás eredményességét három tényező határozza meg:

• a rendszeres befizetések mennyisége,
• az elért reálhozam nagysága,
• a megtakarítási időtartam.

A Bankmonitor kiszámolta, hogy adott életkorban kezdve mennyi pénzt lehet felhalmozni egy havi 30 ezer forinttal elindított nyugdíj-előtakarékosság segítségével. Feltételeztük, hogy a kiválasztott befektetési portfólió évi 7% hozamot termel, az infláció évi 4 százalék lesz, továbbá a megtakarító évente az inflációval megegyező mértékben növeli („indexálja”) a befizetéseit.

A táblázatból látható, hogy egy 30 évesen elindított, havi 30 ezer forintos nyugdíjmegtakarítással több mint 26 millió forint lehet a megtakarítás lejárati egyenlege – mai értéken! Ha úgy kalkulálunk, hogy 20 évig élünk nyugdíjasként, akkor ez a megtakarítás havonta 109 ezer forint körüli nyugdíjkiegészítésre lesz elegendő.

Mennyi pénzből élnek most a nyugdíjasok?

A KSH adatai szerint idén augusztusban 210 ezer forint volt az öregségi nyugdíjak átlagos összege, de a mediánnyugdíj ennél jóval kevesebb, mindössze 186 ezer forint volt. Mivel novemberben 3,1%-os nyugdíjkorrekció érkezik, ezért azzal számolhatunk, hogy az átlagnyugdíj 217 ezer forintra emelkedik, a mediánnyugdíj pedig elérheti a 192 ezer forintot.

Az átlagnyugdíjhoz képest a 109 ezer forintos nyugdíjkiegészítés pontosan 50% növekményt eredményez. Tehát mindazok, akik idejében rálépnek az öngondoskodás útjára, akár másfélszer annyi jövedelemre is számíthatnak idős korukban, mint a megtakarítással nem rendelkező kortársaik. Természetes, hogy minél fiatalabb korban kezdi valaki a megtakarítást, annál több pénze gyűlik össze 65 éves korára, és annál komolyabb kiegészítő jövedelemmel kalkulálhat.

A hiányzó éveket pótolhatod több megtakarítással

Ha te már a 40-es éveidben jársz, és szeretnél több nyugdíjkiegészítést, akkor „bepótolhatod” a hiányzó éveket oly módon, hogy mélyebben a zsebedbe nyúlsz, és magasabb összeggel indítod el a nyugdíjcélú megtakarításodat. Láthattuk, hogy 45 éves korban kezdve havi 30 ezer forintból kb. 49 ezer forintos nyugdíjkiegészítés tud felépülni. De ha képes vagy félretenni mostantól havi 68 ezer forintot, akkor máris elérheted ugyanazt a 26 milliós lejárati egyenleget (és a 109 ezer forintos nyugdíjkiegészítést), amire a nálad sokkal hamarabb induló 30 éves fiatalok is számíthatnak.

20% adóvisszatérítés is jár a nyugdíjmegtakarítások után!

Az év végéhez közeledve fontos hangsúlyozni, hogy a nyugdíjcélú megtakarításokat az állam is támogatja: az éves befizetés 20%-ának megfelelő SZJA-visszatérítés vehető igénybe. Ha még idén elindítasz egy megtakarítást (ez lehet önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás vagy NYESZ), akkor már jövőre részesülhetsz az első állami támogatásban. Sokan alkalmazzák azt a trükköt, hogy az év utolsó hónapjaiban megnyitott megtakarítási számlájukra egy egész évnyi befizetést elhelyeznek, így jelentősen nagyobb összeget kaphatnak vissza a befizetett adójukból. Egy egyszerű példával élve, aki 2023-ban összesen 360 ezer forintot fizet be, ő 2024-ben 72 ezer forintot kap vissza a NAV-tól – érdemes tehát lecsapni erre a lehetőségre.

Forrás: Bankmonitor

Egy magyar lakossági ügyfél évente átlagosan 35 ezer forintot költ a bankszámlájára, ami 9,5 milliós ügyfélkör mellett évi 330 milliárd forintnyi költséget jelent. Ez az összeg nagyságrendileg megegyezik egy havi állami nyugdíjkifizetéssel. Tetézi a bajt, hogy az irdatlan kiadás nagyrészt elkerülhető lenne, hiszen már léteznek a piacon teljesen ingyenesen (!) használható bankszámlák is.

Idén jelent meg a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett rövid tanulmány, melyben a bankszámlák kapcsán hívják fel a figyelmet a pénzügyi tudatosság fontosságára. Mint írják, egy kedvező számlacsomag segítségével sok pénz megspórolható, de ehhez az kell, hogy az ügyfelek rendszeresen áttekintsék a banki költségeiket.

Mennyit költünk bankszámlára egy év alatt?

Az említett jegybanki tanulmány 2021-es adatokkal mutatja be, hogy pontosan hogyan oszlottak meg az ügyfelek által fizetett díjak. A legtöbb pénzt a számlavezetési díj emészti fel (24,7%), ezt követi a készpénzfelvétel és -befizetés költsége (23,9%), a dobogó harmadik fokán pedig az átutalások költsége áll (16,9%). Az SMS-díjak összességében a költségek 14,4 százalékáért felelnek, de itt komoly eltérések figyelhetők meg az ügyfelek szokásaitól függően. A bankkártyához kapcsolódó díjak részaránya 13,2 százalék, míg egyéb jogcímeken a költségek 6,9%-át vonják le a bankok.

Egy ponton az MNB konkrét pénzösszeget is közölt: tudjuk, hogy a kártyadíj 2021-ben fejenként átlagosan 4 600 forintba került. Ennek ismeretében már pontosan kiszámítható, hogy átlagosan mennyit költenek a lakossági ügyfelek a különféle szolgáltatásokra.

• Számlavezetési díj: 8 600 Ft
• Készpénzfelvétel és -befizetés: 8 300 Ft
• Átutalások: 5 900 Ft
• SMS: 5 000 Ft
• Bankkártya: 4 600 Ft
• Egyéb: 2 400 Ft
• Összes éves számlaköltség: 34 800 Ft

Látható, hogy a felügyelet statisztikái szerint a lakossági ügyfeleknek évente 35 ezer forint körüli kiadást jelent a bankszámlájuk fenntartása, illetve az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele. Ráadásul a fenti számok a prémium kártyák díját még nem is tartalmazzák, tehát a bankok által levont összes éves költség valójában még ennél is magasabb lehet.

Országosan 330 milliárd forintra tehető a teljes költség

A jegybank tavalyi, a pénzforgalmi infrastruktúrákról szóló publikációjából azt is kiolvashatjuk, hogy a bankok 2021-ben kb. 9,5 millió bankszámlát vezettek természetes személyeknek. A felnőtt lakosság elsöprő többségének (87%) van legalább 1 bankszámlája, és közel ugyanannyian (85%) rendelkeznek legalább 1 bankkártyával. Egynél több bankszámlája csupán a lakosság 3 százalékának van.

A két szám szorzataként (9,5 millió ügyfél, évi 34 800 forint átlagos költség) adódik, hogy 2021-ben az összes bankszámlaköltség meghaladta a 330 milliárd forintot.

Hol tudom megnézni, hogy mennyit költöttem a bankszámlámra?

Akik szeretnék egyénileg kideríteni, hogy mennyibe kerül a saját bankszámlájuk, ők a netbankban megtalálhatják az úgynevezett PAD-díjkimutatást, amely minden év január 31-ig bezárólag jelenik meg. A dokumentum feketén-fehéren tartalmazza, hogy az előző naptári évben milyen jogcímen pontosan mekkora összeget vont le a számlavezető bank az ügyféltől.

A Bankmonitor tapasztalatai alapján nem ritka, hogy egy kedvezőtlen költségszerkezetű, de nagyon aktívan használt bankszámla esetében az évi 100 ezer forintot is meghaladja a díjkimutatás összegző sorában olvasható érték. Ez a költség sok esetben jelentősen csökkenthető – vagy akár teljesen elkerülhető – lenne, hiszen a jelenlegi piacon már ingyenes bankszámlák is elérhetők.

Forrás: Bankmonitor

Sokat utazol? Rendszeresen rendelsz külföldről? Akkor számodra a forint árfolyamának alakulása nagyon is lényeges. Az árfolyam alakulására nem lehet hatásod, de tudunk olyan bankszámlát, amelynél havi fél millió forint keretösszegig kedvezményes árfolyamon válthatsz devizát. Ráadásul a bankszámla is ingyenes lehet 3 éven keresztül.

A forint árfolyamának ingadozása nagyon sok ember megérezte a zsebén: nem mindegy mikor váltunk ha nyaralni megyünk, vagy nagyobb kiadásunk lesz devizában. Az árfolyamingadozás ellen nem igazán tudunk tenni, de egyedi, kedvező árfolyamot kaphatunk a bankunktól.

Az Erste Bank a lakossági és prémium ügyfeleinek egyedi árfolyamon kínál devizaváltást havi 500 ezer forint keretösszegig. Erste World és Erste Private Banking ügyfélként havi 1 millió forintig lehet kedvezményes árfolyamon váltani. A lehetőség 2023. december 31-ig érvényes.

A bank az alábbi devizanemek esetében biztosítja a kedvező árfolyamot:

• Euró (EUR)
• USA dollár (USD)
• Svájci frank (CHF)
• Kanadai dollár (CAD)
• Angol font (GBP)

Mindkét irányú váltás esetén kedvező árfolyam érhető el, azaz a forint vásárlása és a deviza vásárlása is egyedi árfolyamon történhet a keretösszeg mértékéig.

Hogyan működik a kedvező árfolyamos devizaváltás?

A saját számlák közötti átváltás esetén élhetünk a kedvező árfolyam lehetőségével, vagyis szükség van hozzá egy forint és egy megfelelő deviza számlára is az Erste Banknál. A kedvező árfolyamot a hétköznaponként 8:00 és 17:00 között indított megbízások esetében lehet kihasználni. Ha ezen idősávon kívül váltanánk devizát, akkor az a normál árfolyamon teljesülne.

A keretösszeg erejéig az aktuális bankközi árfolyamokhoz igazodó egyedi áron vásárolhatunk, vagy épp eladhatunk devizát. Az árfolyam a bankközi árfolyam változásával folyamatosan módosulhat, éppen ezért az Erste Bank által felajánlott egyedi ár elfogadására 30 másodperc áll rendelkezésünkre.

A kedvezményes lehetőséget netbankon, vagy internetbankon keresztül lehet kihasználni (George Appon vagy a George Weben keresztül kell megadni a megbízást, a személyesen, vagy telefonbankon keresztül indított átváltások esetében a standard árfolyamot alkalmazza a bank.) Az átváltási megbízás indításakor a felület kiírja, hogy milyen árfolyamon történne meg a konverzió és mekkora lenne az ellenérték a másik devizanemben. Ezen adatok jóváhagyására van 30 másodpercünk. Ha jóváhagyjuk a megbízást, akkor elfogadjuk az árfolyamot is.

Mire kell kiemelten figyelni az egyedi árfolyam használatánál?

Nagyon szépen hangzik az egyedi árfolyam, de tisztában kell legyünk a buktatókkal, azzal, hogy mikor nem tudjuk kihasználni ezt a lehetősége.

Az alábbi dolgokra mindenképpen érdemes fokozottan figyelni:

• Csak saját számlák közötti átvezetésnél érvényes az egyedi árfolyam. Vagyis egy standard bankkártyás vásárlásnál, idegen számlára utalásnál nem lehet kihasználni a lehetőséget. Először váltsuk át az összeget a saját számláinkon, majd ezt követően rendelkezzünk szabadon el tudjuk költeni.
• Kizárólag netbankon, mobilappon megadott átváltáskor lesz érvényes az egyedi árfolyam.
• Csak hétköznap 08:00 és 17:00 között lehet élni a lehetőséggel. Vagyis a hétvégén, vagy hétköznap este indított megbízásokra nem lesz érvényes az egyedi árfolyam.
• Fokozottan kell figyelni a keretösszegre. Ha van még a keretből, de az aktuális árváltási megbízás összege magasabb annál, akkor a rendszer nem bontja szét a tételt, az egész megbízás standard árfolyamon fog teljesülni. A keretösszeg maradéka megmarad, de az adott megbízásra a kedvezőtlenebb árfolyam lesz az irányadó.

Akár ingyenes számlához is kapcsolhatjuk az egyedi árfolyamot

Az egyedi árfolyam egy jó lehetőség, de egyáltalán nem mindegy, hogy milyen egyéb költségek kapcsolódnak a dologhoz. Az Erste Banknál ezzel kapcsolatban is jó hírekkel szolgálhatnak a Bankmonitor szakértői. A bank kiemelt partnerein keresztül – ilyen például a Bankmonitor is  – elérhető Erste Privilégium 2.0 Partner számla teljesen ingyenes lehet 3 éven keresztül.

De mit jelent ez az ingyenesség:

• A számlavezetés díjmentes,
• ingyenes bankkártya kapcsolódhat a csomaghoz,
• az elektronikus csatornán megadott forint átutalások ingyenesek,
• a készpénzfelvétel is díjmentes lehet havi 150 ezer forint összeghatárig,
• díjmentesek az értesítések, amennyiben push üzenetben kérjük azokat.

Ezt a lehetőséget az Erste Bank azon új ügyfeleinek biztosítja, akik legalább havi 225 ezer forint havi jóváírást tudnak teljesíteni a számlára. Ki kell még egyszer hangsúlyozni, hogy a csomag ilyen feltételekkel kizárólag a bank kiemelt partnerein keresztül érhető el.