Egy spórolási lehetőség, amely szinte mindenkit érint, de kevesen élnek vele!

Forrás: Bankmonitor

Költesz gyógyszerre, pelenkára, szemüvegre, vitaminra, magánegészségügyi ellátásra, jelzáloghitelre vagy tanévkezdésre? Tudtad, hogy ezeket a kiadásokat finanszírozhatod egészség- és önsegélyező pénztárból? Erre már csak azért is érdemes lenne figyelned, mert ezáltal 20 százalék adóvisszatérítésre lehetsz jogosult!

Egészség- és önsegélyező pénztár – Mi ez?

Az önkéntes pénztárak adott célra igénybe vehető megtakarításainkat gyűjtik össze. Ezeket a megtakarításokat sokszor előtakarékosságként is emlegetik, hiszen előzetesen gyűjtünk későbbi céljaink megvalósítására. Lévén az állam támogatja az előtakarékosságot, a pénztárakba befizetett összegek olyan megtakarítási formát jelentenek számunkra, ahol a befizetéseink után adókedvezményt vehetünk igénybe. Ennek mértéke a befizetések 20 százaléka, évi maximum 150 ezer forint. A kedvezmény adójóváírás formájában vehető igénybe: azok élhetnek ezzel a lehetőséggel, akiknek van visszaigényelhető személyi jövedelemadójuk.

Az önkéntes pénztárba befizetett összegek meghatározott célokra költhetők. Az egészség- és önsegélyző pénztárak esetében a szolgáltatásokat a pénztári tag és közeli hozzátartozói – házastárs, élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő, testvér – is igénybe vehetik.

Mire használható fel a pénztári befizetés?

Az egészségpénztár esetén viszonylag jól körülhatárolható, milyen célokra fordítható a befizetéseink révén összegyűlő pénz. Ezek köre jellemzően tételesen megtalálható a pénztárak szabályzataiban. Az alábbiakban a leggyakoribb elemeket emeljük ki:

  • gyógyszerek, gyógyhatású készítmények, betegápolási cikkek,
  • gyógyászati segédeszközös, orvostechnikai eszközök,
  • optikai eszközök,
  • csecsemő és babaápolási cikkek,
  • magánorvosi szakellátás (fogászat, nőgyógyászat, bőrgyógyászat, stb.)
  • fizioterápia, gyógymaszázs, gyógytorna,
  • vakok és gyengénlátók számára elszámolható termékek,
  • mozgáskorlátozottak részére lakókörnyezet átalakítás és eszköz vásárlása,
  • prevenciós szolgáltatások,
  • gluténmentes élelmiszerek.

A felsoroltakon túlmenően lehetőség van önsegélyező szolgáltatások igénybe vételére is. Ezek körét a pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény határozza meg. Ilyen szolgáltatás lehet:

  • gyermekek születéséhez kapcsolódó ellátások, gyermeknevelési támogatás,
  • munkanélküliség esetén jövedelemkiegészítés,
  • nevelési, tanévkezdési, beiskolázási támogatás (tankönyv, taneszköz, ruházat), költségtérítés (tandíj, kollégiumi díj, albérleti díj),
  • lakáscélú jelzáloghitel törlesztésének támogatása,
  • otthoni gondozás támogatása,
  • idősgondozás támogatása.

Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy ez utóbbi körben felsorolt pénztári szolgáltatások a 180 napnál régebbi befizetésekből vehetők igénybe.

Hogyan használhatjuk fel az összegyűlt megtakarítást?

A megtakarítások felhasználása egyszerű: a befizetett tagdíj gyakorlatilag levásárolható, elszámolható. A pénztáraknak több ezer szolgáltatóval van szerződése. Arról, hogy milyen szolgáltatók tartoznak az adott pénztári szolgáltatónak a körébe, könnyedén tájékozódhatunk: a pénztár weboldalán megtalálható a szerződött partnerek listája.

A pénztár partnereinél jellemzően egészségkártyával tudunk fizetni. Amennyiben olyan partnerhez megyünk, amely nem kártyaelfogadó-hely, akkor számlát kell kérni. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókról is részletes tájékoztatást adnak a pénztárak, a számlákat pedig elektronikusan vagy postai úton is el lehet juttatni a pénztárnak, amely ezt követően kifizeti részünkre a számla összegét. Speciális esetekben (jelzáloghitel törlesztés, tanévkezdési támogatás, tandíj, munkanélküliségi ellátás) a számlák mellé egyéb dokumentumokat is le kell adni.

A széleskörű felhasználhatóság és az egyszerű ügyintézés ellenére sajnálatos tapasztalat, hogy hiába van jelenleg nagyjából egymillió egészségpénztári tag Magyarországon az MNB adatai szerint, a társadalom nagy része nem ismeri ezt a lehetőséget. A pénztártagok közül pedig sokan vannak, akik nem használják ki a pénztárak révén elérhető lehetőségeket.

Van néhány meggyőző érvünk!

Álláspontunk szerint az egészség- és önsegélyző pénztáraknak helye lenne a mindennapos pénzügyi termékek között. Véleményünket két érvvel is alá tudjuk támasztani:

  • a KSH-adatai alapján 2019-ben egy átlagos magyar háztartás több mint 200 ezer forintot költött az egészségére;
  • hazánkban nagyjából 700 ezer élő lakáshitel-szerződés van, amely összesen körülbelül 2,5 millió embert érint.

Jelentős tehát azoknak a száma, akik ki tudnák használni a pénztárak előnyeit, például az elérhető adókedvezményt. Ha valaki 750 ezer forintot fizet be egy egészségpénztárba, ehhez az összeghez további 150 ezer forintot adójóváírást kaphat, ami jelentős nyereséget jelent.

 ÖTLET
Jó példa lehet az önsegélyző lehetőség kihasználására az a helyzet, amikor megtudjuk, hogy bővül a család. Ilyenkor érdemes befizetni a pénztárba egy nagyobb összeget, amelyet a gyermek születését követően (180 nappal a befizetés után) kiutaltathatunk a számlánkra. A befizetésre pedig kapunk 20 százalék adóvisszatérítést.

Milyen költségekkel kell számolni?

A pénztári működéssel kapcsolatosan felmerülő legmeghatározóbb kiadás a működési költség, amely a befizetéseket terheli. Ez a legtöbb helyen a befizetés mértékétől függ (sávos), de általánosságban évi 6 százalék körül alakul. Vannak azonban olyan előnyök is, amelyek ezt a kiadást kompenzálhatják.

A pénztártagok kedvező díj ellenében csoportos egészségbiztosítást vehetnek igénybe. Az alap csomagok havi pár száz forintért általában az alábbi szolgáltatásokat tartalmazzák:

  • Éjjel-nappal hívható orvosi call center: ezáltal szakértővel lehet konzultálni, és segítséget kapunk az ellátásszervezésben.
  • Várólista-biztosítással elkerülhetjük a sorbanállást a különböző diagnosztikai vizsgálatokra, továbbá a biztosító magánúton megszervezi az ellátásunkat, és bizonyos összeghatárig állja is ennek költségét (CT, MRI, ultrahang, röntgen, labor stb.)
  • Egynapos sebészeti (műtéti) ellátást kaphatunk meghatározott keretösszegig,
  • Kritikus betegség diagnosztizálása esetén igénybe vehető 1 millió forintos költségkeret lehívása.

Elmondható tehát, hogy az egészség- és önsegélyező pénztár remek öngondoskodási lehetőség a legtöbb ember számára, akár rövidebb távra, akár egy életen át. Előre tervezhető és nem várt kiadásokra egyaránt kiváló, csak egy kicsit foglalkozni kell az üggyel.

2023-12-04T08:21:07+00:00

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás