Forrás: Bankmonitor

A JTM, vagyis a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató ismerete elengedhetetlen, ha bármilyen hitel igénylése előtt állsz. Tudd meg, miért lényeges, és miként kalkulálj vele.

Mi a JTM?

A bankok a hitelbírálat részeként kötelesek figyelembe venni a JTM szabályt, amely a leendő ügyfelek szempontjából is kritikus lehet, ugyanis jelentősen befolyásolja a nyújtható kölcsön mértékét.

A JTM rövidítés a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóra utal, amivel adósságfék néven is találkozhatsz. Ez megmutatja, hogy az hiteligénylő jövedelmének maximálisan mekkora része fordítható a törlesztésre. A mutató maximális mértékét a jegybank határozza meg, célja a túlzott eladósodás kockázatának csökkentése.

A szabály alkalmazásánál a bankoknak figyelembe kell venniük az igénylők minden meglévő tartozását, ez alól a hitelkártya és a folyószámla hitelkeret sem kivétel, akkor sem, ha nincsenek kihasználva.

A törlesztésre fordítható összeg nagysága függ a nettó igazolt jövedelem nagyságától, de más érték vonatkozik a fedezetlen kölcsönökre, illetve a jelzáloghitelekre. Ingatlanfedezet mellett adható kölcsönök esetében a hitel kamatperiódusa is számít.

Mekkora a JTM 2023-ban?

A fedezetet nem igénylő kölcsönök – ilyen például a személyi hitel és Babaváró kölcsön is – esetében, amennyiben az igénylő havi nettó jövedelme 500 ezer forintnál alacsonyabb, annak legfeljebb 50 százaléka fordítható adósságszolgálatra, míg félmillió forintot elérő vagy meghaladó bevételnél 60 százalék a felső határ.

A JTM korlát szerint tehát egy 300 ezer forintos nettó jövedelemmel igényelt személyi kölcsön esetén elméletileg 150 ezres törlesztőig nyújtózkodhatunk, míg havi nettó 500 ezer forintos fizetéssel ez az érték 300 ezer forint is lehet (amennyiben nincsen más törlesztendő hitel).

Jelzáloghitelek esetén picit komplikáltabb a képlet. Ha az igénylő(k) jövedelme fél millió forint alatti, akkor 5 évnél rövidebb kamatperiódusú kölcsön esetén a jövedelem 25 százalékáig, 5 évet elérő, 10 évnél rövidebb kamatperiódus esetén 35 százalékáig, illetve legalább 10 éves kamatperiódus vagy végig fix kamatozású konstrukció esetén 50 százalékáig terhelhető törlesztőrészletekkel.

Ha az igénylők havi összjövedelme eléri, vagy meghaladja a nettó 500 ezer forintot, akkor 5 évnél rövidebb kamatperiódusú kölcsön esetén a fizetés 30 százalékáig, 5 évet elérő, 10 évnél rövidebb kamatperiódus esetén 40 százalékáig, illetve legalább 10 éves kamatperiódus vagy végig fix kamatozású konstrukció esetén 60 százalékáig terhelhető törlesztőrészletekkel.

Mi a teendő, ha nem elég a jövedelem?

Ha a hiteligénylésnél jövedelmed kevésnek bizonyul a kívánt hitelösszeghez, akkor sincs minden veszve. Ha a hitelösszeg nem csökkenthető, érdemes lehet bevonni egy adóstársat az ügyletbe, aki lehet például szülő, közeli családtag, élettárs, barát is. Ebben az esetben ugyanis a JTM számításnál figyelembe vett jövedelem magasabb lesz: a két igénylő fizetése összeadódik, ezáltal több törlesztőt fog elbírni.

Fontos, hogy az adóstárs és társigénylő szintén saját vagyonával felel a tartozásért, így ha a fizetésben valamilyen probléma állna fenn, szintén kötelezhető a törlesztésre.

Adóstárs bevonása nélkül a futamidő meghosszabbítása jöhet szóba. Ezzel csökkenthetők a törlesztőrészletek, ugyanakkor ezzel a lépéssel tovább használjuk a bank pénzét, a hitel hosszabb ideig kamatozik, vagyis összességében többet kell majd visszafizetnünk a kölcsönért.